Rónaháty Gábor
Te vagy!
A csillag, aki az égre hív és ragyogva mutat.
Szemem Téged kutat.
Nap ami melegét adja és könnyeket szárít fel.
A boldogság megölel.
Hold ki sötétben virraszt és vigyázza álmaimat.
Árad a nyugalmad.
A fűben a gyöngy eső után és csillogó lámpák sora.
Tavaszi rétek menyasszonya.
Fény amikor hajnal ébred és az álmokat aludni kíséred.
Boldogság a létezésed.
Illat a virágok selymén és szellő a fák terebén.
Lelked örömösvény.
Patak ami követ simogat és riadt őzeket itat.
Erőd életet ad.
A hegyek szívében a moraj, mi dobog a kőben.
Friss moha a fák tövében.
Szellő első gondolatja, tova suhan minden völgybe.
Jóra vágyó remegése.
A vágy a kezemben az érintésre.
Szerelmemnek tündöklése.
Te vagy!